Jelenlegi hely

A Wing-Tsun törénete

A Wing Tsun Kung-Fu egy olyan kínai harcművészeti rendszer, amely közelharci technikái révén esélyt ad a gyengébbeknek is egy szabad küzdelem során. Kevés, csakis harcban jól alkalmazható technikákat tartalmaz. Ezek a technikák egyszerűek és gyorsak; a védekezés során engedékenyek, de a támadások során dinamikusak.
A támadást és a védekezést egyszerre hajtjuk végre, így időt takarítunk meg és a támadót nem engedjük kibontakozni.
A küzdelem során folyamatosan szembefordulunk ellenfelünkkel, így mindkét kezünket egyenrangúan tudjuk használni (ez az egyidejű technikák miatt különösen lényeges), és az ellenfél nem tudja támadni a vakoldalunkat (a vakoldal a testnek az a része, amit nehéz védeni, pl. a hát, a tarkó).
A támadások általában egyenes vonal mentén történnek, követve a mottót: 'két pont között legrövidebb út az egyenes'.
A Wing Tsun Kung-Fu-ban gyakran indítunk támadásokat 'érzékeny pontok' (pl.: szem, orr, torok, lágyék) ellen, mivel legtöbbször csak így van esélyünk az önvédelemre.
A technikákat láncszerűen összefűzve, folyamatosan egymás után hajtjuk végre, így a támadónkat folytonos védekezésre kényszerítjük.
Az ellentámadásunkhoz felhasználjuk a támadó erejét is, így az ő lendületét elvezetve sokkal nagyobb erővel tudunk visszatámadni.
A Wing Tsun Kung-Fu-ban nincsenek magas rúgások, így nem kell akrobatikus hajlékonyság ahhoz, hogy valaki elsajátíthassa ezt a stílust. A rúgásaink alacsonyak és érzékeny célpontok ellen irányulnak. Az alapállás viszonylag szűk, de a súlypont lent van; ez teszi lehetővé a stabilitást és a gyors lépéseket, amelyek kulcsfontosságúak egy harc során.
 
A Wing Tsun története

A Wing Tsun kung-fu egy ősi kínai harcművészet, melyet egy apácanő hozott létre több száz évvel ezelőtt. A kung-fu-nak több száz ága létezik, de a Wing Tsun az egyetlen, melyet nő alapított. Az apácanő az évek múlásával jött rá arra, hogy az általa addig gyakorolt stílust csak fiatal korában tudta hatékonyan használni, s ahogy öregszik, úgy csökken az esélye annak, hogy egy nálánál fiatalabb, erősebb főleg férfi ellen is meg tudja védeni magát.

A Wing Tsun kung-fu hatékonysága abban rejlik, hogy az apáca az új rendszer kidolgozásakor figyelembe vette a matematika és a fizika törvényeit, az emberi anatómiát, és a puszta fizikai erő helyett az értelemre, a gondolkodásra, gyorsaságra, könnyedségre helyezte a hangsúlyt.

Apáról fiúra, nagybácsiról unokaöcsre adták tovább a tudást a mesterek. Mindig csak néhány tanítvánnyal foglalkozva.

A Wing Tsun-t a hetvenes évekig titokban tartották, majd Yip Man nagymester kezdte el tanítani nyilvánosan. Bruce Lee is nála tanult, s ért el mesteri rangot.

Az öreg mester Leung Tinget, legutolsó tanítványát nevezte ki örököséül, aki mai napig a Wing Tsun kung-fu nagymestere. Több mint hatvan országban honosította meg a Wing Tsun-t és immáron tizenegy éve rendszeresen látogat el hazánkba, s oktatja a magyar diákokat.

Magyarországon ez a legnagyobb kung-fu iskola és az országok lélekszámához viszonyítva a világon is.

A Wing Tsun kung-fu magas szintű önvédelmi értéke miatt az FBI és a Bundeswehr kiképzési anyagában is szerepel, hazánkban pedig több rendőr-, illetve katonai iskolában is oktatják. A Koszovóba kivezényelt magyar erők dandárparancsnoka több éve tanulja a Wing Tsun kung-fu-t.

 
 
A Legenda
A Wing Tsun története évszázadokkal ezelőttre nyúlik vissza. Érdekessége, hogy más stílusokkal ellentétben nő alapította, amiből a stílus számos jellemzője érthetővé válik.

Az alapító, Ng Mui, apáca, azaz Shaolin-harcos papnő volt. Mikor a kolostort Lee Pa Shan áruló segítségével felgyújtották, csupán öt mesternek sikerült elmenekülnie, s kimenekítenie harcművészeti tudását. Chi Shin-t, Pak Mei-t, Fung Dotak-ot, Miau Hin-t és Ng Mui-t az 'öt öreg'-ként emlegetik, Ng Mui-t pedig a Wing Tsun-stílus alapítójaként tisztelik.

A Shaolin-kolostor lerombolása után Ng Mui a Fehér Daru-kolostorba vonult vissza, hogy felkészüljön terve valóra váltására: le akarta győzni Lee Pa Shan-t, az árulót. Női voltából adódóan nem rendelkezett nagy fizikai erővel, ráadásul idős is volt már, így nem remélhette, hogy tervét a Shaolin kung fu segítségével keresztülviheti, hiszen az a testi erőre épült.

Egy legenda szerint a daru és a róka küzdelmét figyelte meg, és tapasztalatait felhasználta harci stílusa kidolgozásakor, természetesen azonban elsősorban az emberi anatómiát vette figyelembe, és az erő helyett a gyorsaságra, logikus gondolkodásra, az erő elnyelésére és a támadóra történő visszaforgatására épített.

 

A közeli faluba járt le élelemért, ahol jó viszonyba került a vegyesbolt tulajdonosával. Egy napon a boltost rossz kedvében találta, ugyanis amint elmondta, lányára, Yim Wing Tsun-ra szemet vetett egy rossz szándékú férfi, Wong. Ng Mui felajánlotta, hogy megtanítja a leánynak az általa ismert kung-fu technikákat.
Yim Wing Tsun örömmel fogadta a segítséget és egyezséget kötött Wonggal: ha a fiú legyőzi őt, feleségül megy hozzá, ha azonban ő győz, Wongnak távoznia kell. Yim Wing Tsun ezután két éven át szorgalmasan és eredményesen gyakorolt, így egyetlen ökölütéssel le tudta győzni ellenfelét.
Később Ng Mui terve is valóra vált: cölöpharcban győzelmet aratott Lee Pa Shan felett.

Wing Tsun így nőül mehetett jegyeséhez, Leung Bok Chau-hoz. ő szintén nagyhírű harcos volt, azért eleinte sértette férfibüszkeségét, hogy felesége is kung-fut gyakorol. Wing Tsun hosszas kérlelésére azonban egyszer megküzdött vele. Amikor a nő legyőzte őt, mesterévé fogadta, és elkötelezte magát a stílus mellett, amelyet Wing Tsun Kuen-nek nevezett el felesége tiszteletére.

Yim Wing Tsun barátnői között volt Miau Tsui Fa, aki Miau Hin-nek, a kantoni pillangókés mesterének a lánya volt. Miau Hin átadta tudását lányának, aki pedig Yim Wing Tsun-nak tanította meg a páros kések technikáját: ekkor került bele a kantoni pillangókések technikája a Wing Tsun rendszerébe.

Leung Bok Chau, aki Yim Wing Tsun férje volt, Leung Lan Kwai-nak adta tovább tudását, aki orvos volt és gyógynövényeket termesztett.
ő pedig Wong Wah Bo-t, a színészt fogadta tanítványává, aki a híres Vörös Bárkán utazó társulat tagja volt.

Chi Shin, az öt öreg egyike, aki a Shaolin-hosszúbot technika ismeretét hozta magával, a kolostor lerombolása után szintén itt rejtőzött el. Már attól félt, elvész az ősi tudás, hiszen a hosszúbot gyakorlásához jó erőnlét kell, így sokáig nem talált méltó tanítványra. Ekkor találkozott Leung Yee Tai-jal, a matrózzal, aki egy hosszú bottal kormányozta a hajót, és őt választotta tanítványául. Később Wong Wah Bo és Leung Yee Tai megosztották egymással tudásukat, és a technikák leegyszerűsítésével kifejlesztették a Wing Tsun-hosszúbot technikáját.

A Wing Tsun tudását a legyőzhetetlen Leung Jan, a 'kung fu királya' vitte tovább. ő már iskolát is nyitott, több tanítványa volt, köztük két fia, Leung Bik, és Leung Tsun.

A szomszédban lakó pénzváltót, Chan Wan Shun-t azonban nem fogadta tanítványai közé. A lelkes Chan Wan Shun nem hagyta annyiban a dolgot: a kulcslyukon át megfigyelte a tréninget, majd otthon órák hosszat gyakorolta az ellesett technikákat. Egy alkalommal újra megjelent kérésével Leung Jan házában, de csak az egyik fiút találta otthon. A fiú kérésére küzdelem bontakozott ki, melynek győztese -nagy meglepetésére- a szorgalmasan gyakorló pénzváltó lett.
A küzdelem során eltört Leung Jan kedvenc karosszékének a lába, így mikor a kung fu királya hazaért, minden kiderült. Most már tanítványává fogadta Chan Wan Shun-t.

Chan Wan Shun tanítványa volt Yip Man nagymester, aki Leung Bik-től is tanult.
Yip Man nagymester tudását az ifjú Leung Ting-re örökítette át, aki mestere 1972-ben bekövetkezett halála óta a stílus nagymestere.
Dai-Si-Fu Máday Norbert közvetlenül tőle tanulja a Wing Tsun technikáit, és adja tovább tanítványainak.

 
 
Si-Jo Yip Man

Yip Man nagymester 1884. október 14-én született a Ching dinasztia alatt, a Kwantung tartományban található Fatshan városában. Eredeti neve Gei Man; 3 testvére volt, bátyja Gai Gak, két húga Wan Mei és Wan Hom.

Hat éves korától Chan Wan Shun-tól (Pénzváltó) tanult, a legfiatalabb és egyben utolsó tanítványa volt. 1905-ben elhúnyt Chan Wan Shun, de a halála előtt Ng Chung Sao-t bízta meg az ifjú Yip Man oktatásával.

1908-ban egy rokona lakáshoz segítette Hong Kong-ban, a Kane Road-on, ahol a St. Stephen College ösztöndíjasaként tanult.

1909-1913 között Leung Jan egyik fiával Leung Bik-kel is találkozott, 4 évig tanult tőle, és ezért Yip Man a Wing Tsun teljes tudását birtokolta.
Több mint húsz éven át, 1914 és 1937 között, Yip Man nagymester főleg a hadseregnél és a rendőrségnél dolgozott.

Elvette feleségül Cheung Wing Sing-et (aki a Ching dinasztia egyik miniszterének leszármazottja), 4 gyermekük született: fiai Yip Chun (Yip Hok-Chun), Yip Ching (Hok Ching) és lányai Ar Sum és Ar Wun.

Munkáján kívül sok más mesterrel is találkozott és edzett, köztük található Yuen Kay-San, Yiu Choi és Tong Kai.
A mester kertjét azóta a kormány megvásárolta és múzeummá nyilvánította.

1937-1945-ig a japán megszállás alatt Yip Man Fatshanban élt és megszállóik ellen küzdött. Mikor szülőfaluját elfoglalták, ellenállt és nem hódolt be a bábkormánynak. Egy barátja, Chow Cheng Chung látta el időről-időre élelmiszerrel családját. A nagymester ezt meg akarta hálálni neki és ezért kezdte el tanítani fiát Chow Kwang Yiu-t.

1941 és 43 között Wing Onban oktatott és itt tanította az első generációt: Kwok Fu, Chan Chi Sun, Ng Ying, Lun Kai.
A japán kapituláció után csak 1948-ban kezdett újra tanítani, egyik barátját Tong Kai Pang Nam-ot, a Fatshani Cheung Yee Atlétikai Egyesületben.

1949-ben Mao elől Yip Man nagymester Macaon keresztül Hong Kong-ba emigrált. Majd 1950 júliusában kezdett el oktatni Kowloonban, a Dai Lam utcában az Éttermi Dolgozók Egyesületénél.
Az első osztályában csak nyolc tanulója volt, köztük Leung Sheun és Lok Yiu. Mindannyian éttermi dolgozók voltak és ezért hívják ezt a szakaszt az 'Éttermi Dolgozók Egyesülete első fázisának'.

A szakszervezetnek is dolgozott Hong Kong-ban. 1953-ban a szakszervezeti választások miatt átköltöztette iskoláját a Hoi Tan utcába. Elkezdett magánórákat is adni a Három Herceg Templomában, a Yue Chow utcában.

1954-ben újra elkezdte tanítani az Éttermi Dolgozók Szakszervezetének tagjait, ez alatt tanult nála Lo Man Kam és Kan Wah-Chit (Victor Kan).

1955-1957 között visszaköltözött Kowloonba és itt volt tanítványa Lee Siu-Ling (Bruce Lee), Hawkins Cheung és sokan mások.

1963-ban az iskola a Tai Sang Étterem első emeletére költözött, a Tai Kok Tsuiban lévő Fook Chuen utcába. A legtöbben átjöttek ebbe az épületbe tanulni a mestertől.
A mester ekkor a rendőrségen is oktatott a Hin Hing utcában, San Po Kong-ban. Köztük volt Tan Sang, Lee Yiu-Fei, Wong Kok és sokan mások.

1965-ben az iskolát bezárta és Yip Man nagymester visszaköltözött a Tong Choi utcába. Már nem oktatott aktívan, de magánórákat még adott otthonában.

Megalapította 1967-ben a Wing Tsun Athletic Association-t, az első bejegyzett harcművészeti egyesületet. Utána több különböző helyen oktatott, a Chen Wei Hongs lakásban a Waterloo Roadon és a Chi Yau Roadon, és asszisztensei voltak Jun Ching-On, Fung Hon és mások.
Először fogadott a mester tanítványának nőt, Ng Yuet Dor-t. A Siu Fai To-n és Yip Sing-Cheuk házában oktatott még ügyvédeket is. Ez volt az utolsó hely, ahol a nagymester kung-fu-t oktatott.

Az 1960-as és 1970-es években Yip Man mester utolsó tanítványa prof. Leung Ting mester volt, ő lett a Wing Tsun kung-fu rendszer örököse, Yip Man nagymester utódja.

Si-jo Yip Man 1972. december 1-én, 88 éves korában hunyt el otthonában, a Tong Choi utcában.